Kertész Attila tíz másodperccel a találkozó vége előtt szerezte meg a győztes gólt, megmentve ezzel a Cameroont egy nem várt kudarctól. A Chel SE rögtön a mérkőzés elején vezetést szerzett, s előnyét egészen az utolsó percekig sikerült megőriznie. Az utolsó három percben azonban a szenvedve küzdő Cameroon fordított, s ezzel megszerezte kilencedik győzelmét a téli szezonban.

Sajnos nem csupán egyszeri megingást jelentett a múlt heti gyenge játék. Ismét nagyon rossz játékkal rukkolt elő a csapat, ám ezúttal a szemfüles ellenfél ezt ki is használta. A 2. percben egy jobb oldali partdobásnál sikerült teljesen üresen hagynunk az egyetlen játékost, aki a hatos közelében helyezkedett, s ő a vitathatóan elvégzett – eléggé ejtésgyanús – taccsot követően a jobb alsó sarokba lőtt (0-1).

Ezt követően kapujához szegezte ellenfelét a Cameroon. Számtalan lövés ment kapura, de a Chel SE kapusa nagyon jó formában védett. Amikor nem ő, akkor pedig a kapufa állta a labda útját. Ellenfelünk nem adta teljesen fel a támadás lehetőségét, több veszélyes kontrát is vezettek a feketék, s egy kettős kapufa képében felsejlett az újabb gól lehetősége is. A játékot alapvetően a mieink dominálták, de az akaraton kívül semmi dicsérendő nem volt a csapat játékában. Bővebben nem is értekeznék a mutatott játékról, mert a leíró szókészlet miatt még a végén felnőtteknek szóló tartalmú besorolást nyerne az oldal.

Inkább mindjárt ugranék egy nagyot, s az egyetlen pozitívummal, az akarattal folytatnám: a 38. percben Kovács Jácint sokadik próbálkozása meghozta a várva-várt egyenlítést. Jácint jobb oldalról végezhetett el bedobást, a túloldalon helyezkedő Deé Gergelyt hozta játékba, aki a védelem mozgásával ellentétesen egy keresztpasszal lövőhelyzetbe hozta Jácontot. A külsővel leadott lövés pedig a bal alsó sarokba tekeredett (1-1).

Az utolsó két perc eszeveszett küzdelmet hozott, s az ellenfél nem akart belenyugodni abba, hogy kiénekeljük a sajtot a szájából. Másodpercekkel a vége előtt az egyik támadásunk végén felszabadított a Chel SE, s ezt követően két fekete mezes játékos is igyekezett megszerezni a labdát a mi térfelünkön. Ez azonban nem sikerült, s emberelőnyös szituációban vezethettem fel a labdát. Sőt, egy harmadik játékos is kitámadott, aki mellett a jobbszélen üresen álló Deé Gergelyhez passzoltam. Ő egy cselt követően a hosszú saroknál érkező Kertész Attilához továbbított, „Laci” :-) pedig közvetlen közelről bal külsővel a kapuba lőtt (2-1).

Tíz másodperc volt még hátra a gól után… Ez már csak egy középkezdésre, és egy távoli próbálkozásra volt elég, s az ellenfél heves reklamálása közepette a játékvezető lefújta a mérkőzést.

Megértem az ellenfelet, kifejezetten dühítő dolog így kikapni. Számomra nem kétséges, hogy végül a jobbik csapat nyert, de a Chel SE nagyon közel állt hozzá, hogy gyenge formánkat kihasználva meglepetést okozzon. Mi pedig nagyon közel álltunk ahhoz, hogy ezúttal a gyenge játék számszerűsíthető büntetéssel párosuljon. A szerencsének, és a küzdeni tudásunknak köszönhettük, hogy nem így lett. Csak hogy értékén kezeljük ezt a három pontot: ezt a meccset nem megnyertük, hanem megúsztuk pontveszteség nélkül.

Jövő héten az élmezőnyben lévő csapatok bajszát már nem egyszer megráncigáló FC Leante ellen játszunk. Kétlem, hogy ilyen gyenge játékkal még egy mérkőzést megúsznánk.