Míg az első őszi meccsen alig akadt hiányzó, a második meccs előtt komoly fejtörést okozott, hogy egyáltalán ki tudjunk állni… A csapat végül csere nélkül futott ki a pályára, erősen tartalékos felállásban, ráadásul Tölgyesi Attila és Deé Gergely kisebb sérüléssel vállalta a játékot. Kényszerhelyzetben voltunk, s egy elég gyatra első félidő után a padlóról állt fel a Cameroon, de a pontszerzés ismét nem sikerült.

Sajnos a második meccsünkön kicsit fejetlenül kezdtünk. A kelleténél jobban kinyíltunk az első félidőben, amit hamar ki is használt az ellenfél, majd – az első meccshez hasonlóan - ismét egy partdobásból kaptunk gólt (0-2). A félidő vége előtt érdekes körülmények közt növelte tovább előnyét a Champignon. Iló Bandi ütközött ellenfelével a támadó harmadban, minek következtében az ellenfél játékosa a földön maradt, s hangosan szidalmazta Bandi édesanyját. A játékvezető nem állította meg a sérülés miatt a játékot, s a sportszerűtlen szövegelést sem büntette, a mieink viszont – noha nem volt sípszó – nem tanúsítottak különösebb ellenállást. Az ellenfél azonban két passzal végigjátszotta a kontrát, s a kissé meglepett Kun Laci mellett a kapuba lőtt (0-3). Ezután persze ment a reklamálás, de ez bizony rutintalanság volt a javából. Tanulság: sípszóig játszunk…

Sietek leszögezni, a fenti esetet leszámítva keményen, de sportszerűen játszott a Champignon. A második félidőben is az ellenfél kezdett jobban, ám lassacskán csak magához tért csapatunk. Egy darabig meddő küzdelem folyt a pályán, a Champignon játékosai fáradni látszottak, s a hajrában egy végigjátszott kontra végén Gergő passzából sikerült betalálnom (1-3). A gól meghozta a csapat támadókedvét, s mindent egy lapra feltéve küzdött a csapat. Egy lefordulást követően ismét a kapu jobb oldalába lőttem (2-3), s ennek köszönhetően három perccel a vége előtt vérszemet kapott a Cameroon. Meglepő módon – a fájó lábak ellenére – mi bírtuk jobban erővel a meccs végét, s az utolsó percekben nem csak küzdeni, de játszani is tudott a csapat. Gyorsan, szépen járt a labda lábról lábra, helyzeteket is sikerült kialakítani, de az egyenlítés már nem sikerült.

Sok kesergésre nincs ok, tanulságokkal ismét szolgált a meccs, de sajnos ezen a meccsen, ebben a felállításban reális eredmény született. Az meccs utolsó harmadáért dicséretet jár mindenkinek, előtte azonban dekoncentrált volt a csapat. A Champignon kihasználta a gyengeségeinket, még mielőtt kiderültek volna az övéik, s így megérdemelten nyert. A meccs alapvetően korrekt, sportszerű légkörben zajlott. A játékvezető működésére sem lehetett panasz. Egyedül a harmadik gól előtt éreztem úgy, hogy megállíthatta volna a játékot, mivel lent maradt az ellenfél, aki esetleg szövegért egy sárgát is kaphatott volna. A gólról azonban mi tehetünk, nem a bíró, és ezt leszámítva szerintem jól vezette a meccset.