Pénteken történetének egyik legsportszerűtlenebb mérkőzését játszotta le csapatunk - no nem önszántából... A Szemérem Ajax ellen rendre balhés légkör uralkodik a pályán, pedig mi nem keressük a bajt. Mondjuk az ellenfél annál inkább.
Ezúttal sem történt ez másként, bár az első félidő közepéig mondhatni egész kuturáltan zajlott a játék. Addig jól is ment a csapatnak, s kétgólos előnyre is sikerült szert tennünk. A 8. percben Deé Gergely vezette fel a labdát, Gulyás Attila remekül vitte el Gergő elől az embert, aki egy-két cselt követően ziccerbe került, s a bal alsó sarokba gurított (1-0).
Pár perc múlva ismét Gulyás Attila volt előkészítő szerepben, ezúttal egy kényszerítőt indított be jobbról, amivel Lemmich Jakab visszapassz helyett a védő számítását keresztülhúzva befelé húzott, majd tüzelt: a labda pedig a keresztlécről a kapus hátára, majd a hálóba pattant (2-0).
Az indulatok az első félidő második felében kezdtek elszabadulni. Ekkor Lemmich Attila vezette fel a labdát a jobboldalon, mögötte loholt az ellenfele, aki nemes egyszerűséggel addig rúgdosta hátulról, amíg fel nem sikerült rúgnia. A szándékosság egyértelmű volt, kontrát akasztott meg a védő, és nem is a legelegánsabb módon - a kiállítás mégis elmaradt, de még a sárga lap sem villant. Nem úgy Ati tekintete, aki helyben akart elégtételt venni az őt ért sérelmen. A játékvezető ekkor veszítette el uralmát a mérkőzés felett. Innentől kezdve a Szemérem Ajax nem válogatott az eszközökben. Az pedig csak olaj volt a tűzre, hogy a félidő vége előtt egy amúgy tökéletesen kivitelezett szögletvariációból szépítettek a kékek (2-1).
Szünet után folytatódott az ámokfutás: helyezkedő mozgás közben Deé Gergelyt két kézzel lerántotta ellenfele, mire a spori - aki egyébként valószínűleg csak a hangok hatására nézett oda - salamoni döntést hozott: kiállította mindkettőjüket.
Természetesen élénk szócsata kezdődött, s ekkor már a mieink sem csak a játékkal voltak elfoglalva. A létszámkérdésben lassan mégiscsak igazság született, mivel Lemmich Jakab egy a bíró számára láthatatlan mellbe könyökléssel és az azt megelőző szöveggel kiborította ellenfelét, aki törlesztésképp hátulról odaütött - ezt azonban már a játékvezető is kiszúrta, s a Szemérem Ajax játékosát leküldte a pályáról. Ha nehezen is, de csak emberelőnybe kerültünk - más kérdés, hogy ehhez ellenfelünk szintjére kellett süllyednünk.
Az emberelőnyt azonban elég lazán kezeltük, s a kékek komolyabb erőlködés nélkül szét tudták tördelni két percen keresztül a játékot. Már jó ideje aprították egymást a felek különösebb eredmény nélkül, amikor öt perccel a lefújás előtt egy élesen belőtt labda a csatárról kissé lemaradó Lemmich Jakab mellett szerencsétlenül pattogva végül utat talált Kun Laci kapujába (2-2). A szerencsés egyenlítés meghozta a kedvét "ellenfelünknek" a további favágáshoz. Egy perccel később Lemmich Attila szerelte határozottan, de teljesen szabályosan a labdát pattogni hagyó kék mezest, aki azonban elég brutálisan szállt bele Ati combjába. Sajnos ekkor Attila nem tudott uralkodni magán, s belement a kakaskodásba, aminek eredményeként nemcsak hogy őt állították ki, de a Szemérem Ajax kapott szabadrúgást. Az emberelőnyből pedig hamar vezetést is szereztek a kékek (2-3).
A Cameroon ezután mindent egy lapra feltéve küzdött, a kapusnak bizony akadt egy-két meleg pillanata. "Részsiker", hogy Lemmich Jakab még kiharcolta a korábban öccsét letaroló kék mezes "labdazsonglőr" kiállítását, majd az utolsó percben egy kontrából végképp eldőlt a meccs (2-4).
Ezúttal nem érdemelt vereséget a csapat, de sajnos bejött a bajnokság - elnézést a kicsit "rátgéberes" elhajlásért - legparasztabb csapatának taktikája: gondoskodtak róla, hogy a meccs ne a fociról szóljon, s így nyerni tudtak. (Természetesen nem a becsületes szántóvetőket akartam megbántani a paraszt szó pejoratív jelzőként való felhasználásával.) Ehhez persze kellett a labilis játékvezetői teljesítmény is, ami szintén megkíván néhány gondolatot. Az elmúlt mérkőzéseken ugyanez a játékvezető - khm, hogyis fogalmazzak politikailag korrekten? - több ízben sorozatosan tévedett a kárunkra, melynek során például a PCland.hu elleni meccsen bizony pusztán sztochasztikus magyarázat aligha volt elképzelhető az események láttán. Ezúttal azonban nem erről volt szó. Egyszerűen elkövetett a bíró két tévedést, ami lavinát indított el, s ezután már azon erőlködött, hogy valahogy mégis megpróbálja kézben tartani a meccset, ami addigra már kicsúszott a kezéből. Ezt kétperces kiállításokkal igyekezett abszolválni, de addigra már mindkét csapat igyekezett minél jobban megtéveszteni a szemlátomást hibákra hajlamos sporit. Persze, hogy a végén rajta csattant az ostor - persze szigorúan csak verbálisan.
A Szemérem Ajax nem érdemel sok szót, masszív csapat, amely taktikáját tekintve akár még szimpatikus is lehetne, ha nem lenne három-négy sportemberi kategóriákkal le nem írható tagja, akik nem tudják, hogy a taktikai fault nem az, hogy agyonrúgom a másikat. De van, és ez bőven elég ahhoz, hogy a bajnokság legsportszerűtlenebb csapatává váljanak. Ha ki tudja milyen komplexusaik leküzdése érdekében nekik az okoz örömet, hogy focizás címén háborút viseljenek a világgal péntek esténként, akkor legyenek boldogok a három ponttal - a hiszti bejött: apu nem vette el tőlük a macit.
CAMEROON | 2-4 | SZEMÉREM AJAX | ||
(2-1) | ||||